OKJ képzések

A kulturális rendezvényszervező ma egy igen keresett OKJ-s képzés, pontosan azért, mert egyre több olyan program, esemény történik itthon is, amelyek kivitelezéséhez az ő segítségüket kell igénybe venni. Ezek az OKJ-s tanfolyamok tehát meglehetősen népszerűek (a  kulturális rendezvényszervező tanfolyam OKJ szerinti azonosítója: 52 345 02 0100 52 01), ha itt megszerezzük a végzettséget igazoló papírt, akkor a FEOR által 3713-as jelzéssel nyilvántartott kulturális szervező munkatárs megnevezésű munkakör betöltésére válunk hivatalosan is jogosulttá.

A kulturális rendezvényszervező tanfolyam esetében az OKJ képzésre való beiratkozás egyetlen feltétele az érettségi vizsga meglétének igazolása. Azonban ahhoz, hogy bármilyen zenés, táncos rendezvény szervezésében részt vehessünk, minimálisan szükséges, hogy ezt az OKJ-s tanfolyamot elvégezzük: a hatóságok bármikor megkövetelhetik ezen programok helyszínén a rendező szakembertől a kulturális rendezvényszervező tanfolyam elvégzésének és az OKJ vizsga letételének igazolását.

A kulturális rendezvényszervező tanfolyam célja tehát röviden az alábbiakban összegezhető:

A kulturális rendezvényszervező tanfolyam államilag elismert szakmai képzettséget tanúsító bizonyítványt ad, mellyel Ön jogosulttá válik zenés táncos rendezvények szervezésére! Ilyen rendezvények a vonatkozó kormányrendelet értelmében 2011 áprilisa óta kulturális rendezvényszervező tanfolyam elvégzésével szerzett kulturális rendezvényszervező OKJ bizonyítvány hiányában nem tarthatóak! Fontos, hogy ellentétben a rendezvény-, és konferenciaszervező tanfolyammal, a kulturális rendezvényszervező tanfolyam elvégzéséhez nem szükséges idegen nyelvtudás!

Ma már igen nehéz 18 évesen eldönteni, hogy milyen pályát válasszunk: már nemcsak az egyetemi szakok, hanem számtalan OKJ képzés is a rendelkezésünkre áll. A statisztikák szerint a műszaki és közgazdasági terület számít keresettnek és jól fizetőnek az álláspiacon, de ha az érdeklődésünk más irányba húz, akkor nem biztos, hogy ez lenne a jó megoldás.

Mi az, ami szükséges a szakmai tudáson kívül?

Nagyon fontos tisztázni, hogy bizonyos OKJ képzések nem elegendőek önmagukban, azokat kiegészítő tudással is el kell látni, hogy használhatóak legyenek az OKJ tanfolyam alatt megszerzett kompetenciák. A mérnöki OKJ-k esetében például fontos, hogy a nyelvtudás mellett az adott egyén képes legyen csapatban is dolgozni. Fejlesztői munkáknál kevés, ha valaki szakmailag kiváló, ha nem tud együtt dolgozni másokkal egy-egy projekten, akkor nem lesz sikeres. Aki viszont jó a csapatmunkában, az gyorsan karrierre számíthat", állítják a szakértők.

Ha megvan az OKJ-s papír, irány külföld?

Az OKJ-s papírt már külföldön is elismerik, azonban nagyon fontos tisztában lenni ahhoz, hogy külföldön az adott munkákhoz lehet, hogy más képességű személyeket keresnek, mint amilyeneket itthon. A hollandok például nemcsak az OKJ-s papírt nézik, hanem azt is, hogy az adott személynek mennyire megy jól az együttműködés, a csapatban dolgozás, a logikus feladatmegoldás, a hatékony kommunikáció. A holland munkaerőpiacon a szakmai tudáson kívül éppen ezeket a képességeket keresik a HR-esek, hiszen manapság már szinte minden helyen több munkatárs dolgozik egy-egy projekten.

Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az első szakképesítés, legyen az bármilyen OKJ képzés vagy tanfolyam mindenkinek ingyenes és ez a tény nem függ attól, hogy az illetőnek van-e már diplomája vagy nincs. Tehát az is részt vehet ingyenes OKJ tanfolyamokon, akik már egy egyetemet vagy főiskolát elvégeztek.

Persze ehhez feltétel, hogy ne töltsük még be a 21 éves korunkat, mert csak így és csak nappali képzési formában lehet ingyen tanulni, arra is fel kell tehát készülni, hogy napi több órás elfoglaltságot is jelnethet az OKJ képzés elvégzése. Abban az évben jelentkezhettek utoljára, amelyben a 20. életéveteket töltitek be. Ha már elmúltatok 21 évesek, esti vagy levelező formában továbbra is ingyen szerezhetitek meg az első szakképesítéseteket, életkorra való tekintet nélkül.

Az első szakképesítésüket azok is ingyenesen szerezhetik meg, akiknek van felsőfokú végzettségük, az állami ösztöndíjas félévek pedig nem fogynak az OKJ-s képzés során.

Mi az az OKJ?

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza. A jegyzék 2013-ban újult meg: jóval kevesebb szakma közül lehet választani, a korábbi 1300 helyett 638 szakképesítés van.

Megszüntették a szakmákon belüli elágazásokat, az alap-, rész- és a ráépülő szakképesítések aránya azonban alig változott. Azok a szakképesítések, amelyekre az elmúlt időszakban nem mutatkozott munkaerő-piaci kereslet, kikerültek az OKJ-ból, ilyen például a társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó képzés.

Szeptember 1-jétől a kormány teljesen átalakította az OKJ rendszerét, aminek számos oka volt. Most sorra vesszük azokat az indokokat, melyek végül elvezettek az OKJ rendszerének átszabásához.

Az eredeti Országos Képzési Jegyzéket 1993-ban hozták létre, ami nagyjából évente módosult némiképpen, de nagyobb változásokat sohasem eszközöltek rajta, így egy idő után nem tudta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését és annak területeinke alakulását. Emiatt lett az, hogy az OKJ-ban számos elavult szakképesítés is szerepelt, viszont voltak olyan modern szakmák is, melyek hiányoztak belőle. Emiatt égető szükség volt egy teljes, átfogó átalakításra.

Azzal is fontos tisztában lenni, hogy korábban a képzések csak igen laza kapcsolatban álltak, ritka volt az, hogy az egyes szakmák egymásra épüljenek. Volt eset persze, amikor egy új szakma tanulásakor be lehetett számíttatni a korábban megszerzett ismereteket, azonban az új OKJ-val ezek a metódusok gördülékenyebbé és hatékonyabbá váltak.

Az új OKJ a lifelong-learning szemlélete szerint alakult át, ennek köszönhetően a tanulni vágyók lépést tudnak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.

Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:

-jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések

-a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése

-a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása

Az első álláskeresés kudarca, a pályamódosítás terve vagy egyszerűen önmagunk továbbképzése is indokot szolgáltathat arra, hogy frissdiplomásként beíratkozzunk egy OKJ képzésre. Nyilvánvalóan ilyen esetben is nagyon sokféle lehetőség közül válogathatunk, persze azzal is tisztában kell lenni, hogy nem minden OKJ képzés visz automatikusan sikerre a karrierépítésben.

Persze frissdiplomásként nyilvánvalóan felvetődik a kérdést, hogy mit is kezdjünk mi egy OKJ-s képzéssel. Érdemes-e egyáltalán a diploma után még egy-két évet OKJ-s tanfolyamokba fektetni? Azt a tapasztalat, hogy a legtöbben úgy gondolnak az OKJ tanfolyamokra, mint az érettségizettek terepére, azonban vannak diplomás tanulók is ezeken a képzéseken, akiket nyilván más célok mozgatnak, mint a középiskolákból kikerült diákokat.

Elsősorban azoknál a tanfolyamoknál jelennek meg a diplomások, amelyek előfeltétele az egyetemi, főiskolai diploma vagy érettségivel elkezdhető felsőfokú közép- vagy emelt szintű tanfolyamokról van szó. A diplomások körében kedvelt képzések a pénzügyi témájú tanfolyamok: például a pénzügyi és számviteli ügyintéző, a mérlegképes könyvelő, az adótanácsadó képzések. Ezen kívül népszerű a közbeszerzési referens (például jogi diplomások körében), a társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, a függő és független biztosításközvetítő képzés is. Ezwnfelül a diplomások kedvelik a következő OKJ képzéseket is: ingatlanközvetítő, értékbecslő, társasházkezelő, hitelközvetítő. Motivációjuk elsősorban egy piacképes szakma megszerzése. Vagy a versenyszféra álláspiacán nehezen hasznosítható diplomával rendelkeznek, vagy egyszerűen elegük van szakmájukból és másra vágynak.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az első OKJ szakképesítés megszerzése ma már a legtöbb esetben nem egy egész életre szóló pályáz jelöl ki, de még mindig jónéhány évre meg fogja határozni az életünket, éppen ezért nagyn fontos már itt is, hogy jó döntést hozzunk. Az OKJ képzések között széles a választék, mindenki megtalálhatja a számára legideálisabbat. Persze fontos, hogy a döntés meghozatalához mind önmagunkat, mind pedig a választható szakképesítéseket is ismerjük.

Az OKJ tanfolyamok közül tehát csak úgy választhatunk hatékonyan, ha ismerjük saját képességeinket, ha tudjuk, hogy milyen OKJ képzések állnak a rendelkezésünkre, sőt az sem árt, ha van némi friss információnk a munkaerőpiac aktuális igényeiről.

1. Önmagunkat a leginkább úgy ismerhetjük meg, ha el kezdjük tudatosan figyelni magunkat, megnézzük, hogy mi az ,amit szívesen csinálunk vagy, hogy bizonyos helyzetekben hogyan és miképpen reagálunk. Ezek furcsánnak tűnhetnek, de a későbbiekben nagymértékben segíteni fog minket a pályaválasztásban, mert tudni fogjuk, hogy melyek azok az OKJ képzések, amelyekben jól érezhetjük magunkat.

2. A képzésekről a legtöbb pályaorientációs portálon tájékozódhatunk, ahol részletes leírást is kaphatunk az egyes OKJ tanfolyamokról.

3. A piac elvárásait pedig különféle statisztikákból lehet kiolvasni - ezkeből megtudhatjuk, hogy milyen régiókban milyen szakképesítésekre, OKJ-s szakemberekre van szükség.

Ezek az OKJ képzések igazán azoknak ajánlottak, akiket érdekel a hagyományos és digitális animáció, a hang és a mozgás közötti viszony, a zenei klipek és a 3D-s programok világa.  

Ezeken az OKJ tanfolyamokon el lehet sajátítani többféle kompetenciát, többek között grafikai program ismereteket (ide tartozik: ADOBE Illustrator, Photoshop, After Effect, Premier, 3D StudioMax), sík és plasztikus figurák, hátterek, tervezését, szabadkézi rajzolást- mimikák, portrék rögzítését, illetve hang, zenei alapismereteket, valamint grafikai és tipográfiai ismereteket. Az OKJ tanfolyamokon túl ezenfelül kamerával kapcsolatos ismereteket, animációs alapismereteket is szerezhetünk, illetve gyakorlatunk lesz a digitális hang és képrögzítés alapjaiból, a digitális művészeti gyakorlatból, az animáció készítésből, tervezésből, filmkészítésből.

Az OKJ-s tanfolyamot kö vetően elhelyezkedhetünk animációs-filmkészítő stúdiókban, TV és filmstúdiókban. A következő munkaköröket tölthetjük be:

• képes forgatókönyv (storyboard) rajzoló

• sík és plasztikus figuratervező

• háttérfestő és számítógépes munkatárs

• segédoperatőri

• világítástechnikai

• hangtechnikai

• számítógépes grafikus asszisztens

Önálló vállalkozást is kezdhet vagy tanulmányait folytathatja a felsőoktatásban az a diák, aki végzett ezen az OKJ tanfolyamon.

A mozgókép- és animációkészítő képzés mellé biztosítja a legtöbb intézmény:

• AUTODESK 3D STUDIO MAX nemzetközi képzést

• Digitális festészeti képzés: BAMBOO digitalizáló táblával

Ma már a könyvelőnek áll a világ, hiszen ezek a szakemberek a legtöbb ember adózási gondját képesek megoldani, sőt a cégek működésében is fontos szerepük van abban, hogy minden rendben menjen. A könyvelővé válásnak iskolarendszeren kívüli OKJ-s képzéseken is van lehetősége, kétféle OKJ-s tanfolyamra leet beíratkozni.

A könyvelő I. OKJ tanfolyam a pénzügyi-számviteli ügyintézői OKJ képzés

Beiratkozás feltétele: legalább középfokú végzettség (nem kell, hogy szakirányú legyen). Államilag elismert középfokú OKJ-s szakképzettséget nyújt.

Ezt a könyvelő tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik egy vállalkozásnál, vagy könyvelő-irodánál „beosztott” könyvelőként szeretnének elhelyezkedni.

A könyvelő OKJ tanfolyam II. emeltszintű szakképesítést ad

Beiratkozás feltétele:

1) legalább középfokú végzettség+legalább középfokú szakmai képesítés. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek és a nem szakirányú diplomásoknak tehát először el kell végezniük a pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyamot, majd csak ezt követően kezdhetik meg mérlegképes könyvelői tanulmányaikat.

2) felsőfokú szakmai (közgazdász) végzettség. Ők azonban rövidített képzésre jogosultak, ami azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyak lehallgatása és vizsgái alól felmentést kapnak.

Ezt a képzést azoknak ajánljuk, akik főkönyvelőkét szeretnének elhelyezkedi, vagy saját könyvelőirodát szeretnének alapítani.

A Mérlegképes könyvelő szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, számviteli beszámolót készít.

Ellátja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

Kialakítja a számviteli politikát, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerét, módszerét ideértve a belső információs rendszer kialakítását is.

Ellátja a számlarendhez, a könyvvezetéshez, valamint a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítását, szolgáltatását, az elszámolások, az adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságát a számviteli alapelvek betartásával.

Elvégzi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, illetőleg alkalmazottjaként.

A levéltárokat kezelő emberekre nagy szükség van ahhoz, hogy a különféle archívumok, könyvtárak rendszerei átláthatóak lehetnek. Már érettségivel elkezdhetőek ezek az OKJ tanfolyamok és a képzés végén hagyományos OKJ képesítést lehet szerezni. AAZ OKJ képesítés pontos neve: segédlevéltáros.

Tanult modulok az OKJ képzés során:

1531-06 Általános levéltári, irattári tevékenység

1532-06 Levéltári és irattári iratok feldolgozása

1533-06 Levéltári kutatószolgálat, feldolgozás és állományvédelem

1534-06 Iratkezelési, irattári munka

1535-06 Levéltári gyűjtőterületi munka, feldolgozás és PR tevékenység

Képzési dő:

7-8 hónap

A segédlevéltáros (irattáros) végzettséggel betölthető munkakörök:

FEOR 3712- Levéltári munkatárs

A segédlevéltáros (irattáros) munkakörének leírása:

-A levéltáros betartja a jogszabályokat, szabályzatokat, előírásokat

-Levéltári és irattári feldolgozó munkát végez

-Ellát egyes állományvédelmi feladatokat

-Iratkezelési, irattári munkát végez

-Gyűjtőterületi munkát végez

-Segédletet készít

-Közönségszolgálati munkát végez

-Szakmai információt szerez

Ráépülés:

Szakképesítés megnevezése: Levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros

A szakképesítés OKJ száma: 54 322 02 0100 52 01

A szakképesítés szintje: Középszintű (érettségivel)

Szakmacsoport: Művészet, közművelődés, kommunikáció

Jegyzékbe kerülés éve: 2006

Az ápoló egy igen kiemelkedő jelentőségű hivatás, hiszen ezeknek az OKJ-s szakembereknek a legkiszolgáltatottabb betegeket is el kell látniuk. Az ápolók tehát fontos szereplői az egészségügynek, a páciens legtöbbször velük találkozik, ők járulnak hozzá a gyógyulási folyamat sikerességéhez, így az ápoló az elhivatott, másokkal jó kapcsolatot ápoló, empatikus személyek szakmája.

Az OKJ-s époló feladatai:

-a beteg felügyelete az érkezéstől a távozásig

-tájékoztatás a beteg és a hozzátartózok felé

-az adminisztráció pontos elvégzése, dokumentáció készítése a beteg adatairól, gyógyszerezéséről

-a beteg fel- és előkészítése a vizsgálatokhoz, az orvos asszisztálása

-sürgősségi esetekben életmentő beavatkozások elvgézése, segítése.

-a betegek ápolása, gyógyszerezése.

-az egészségesek segítése a megelőzésben és az egészségmegőrzésben, a rehabilitációban.

Komoly vonzereje a gyakorló ápoló szakmának, hogy érettségivel akár államilag támogatott képzésben is elvégezhető, az állandó európai szintű ápolóhiányból kifolyólag pedig könnyen és gyorsan szerezhető munkahely. Nagyon sokan Nyugat-Európában vállalnak munkát kimagasló fizetésért, ahol kitűnő munkakörülmények között tudnak dolgozni, de sokan csak havi néhány napot töltenek külföldi intézményekben, ezzel egészítve ki hazai fizetésüket. Nagyon sok lehetőség nyílik tehát a szakmában, akár itthon, akár a határon túl.