Szeptember 1-jétől a kormány teljesen átalakította az OKJ rendszerét, aminek számos oka volt. Most sorra vesszük azokat az indokokat, melyek végül elvezettek az OKJ rendszerének átszabásához.
Az eredeti Országos Képzési Jegyzéket 1993-ban hozták létre, ami nagyjából évente módosult némiképpen, de nagyobb változásokat sohasem eszközöltek rajta, így egy idő után nem tudta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését és annak területeinke alakulását. Emiatt lett az, hogy az OKJ-ban számos elavult szakképesítés is szerepelt, viszont voltak olyan modern szakmák is, melyek hiányoztak belőle. Emiatt égető szükség volt egy teljes, átfogó átalakításra.
Azzal is fontos tisztában lenni, hogy korábban a képzések csak igen laza kapcsolatban álltak, ritka volt az, hogy az egyes szakmák egymásra épüljenek. Volt eset persze, amikor egy új szakma tanulásakor be lehetett számíttatni a korábban megszerzett ismereteket, azonban az új OKJ-val ezek a metódusok gördülékenyebbé és hatékonyabbá váltak.
Az új OKJ a lifelong-learning szemlélete szerint alakult át, ennek köszönhetően a tanulni vágyók lépést tudnak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.
Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:
-jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések
-a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése
-a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása
